A Keresztény ÉRtékMegőrző Egyesület a UNIAPAC nemzetközi szövetség tagja, amely keresztény mozgalomként határozza meg önmagát, s mint ilyen Krisztust tekinti alapvető hivatkozási pontnak.
A spiritualitást konkrét, személyes és egzisztenciális tapasztalatnak tekinti, amely a Szentlélek közreműködésével, a Jézus Krisztussal történő napi kapcsolatban testesül meg.
A keresztény magatartás sajátossága abból az alapvető belső erőből ered, amelyet az emberi erények táplálnak (igazságosság, szolidaritás) és amelyet megosztunk minden jószándékú emberrel, aki a három isteni erény ; a hit, a remény és a szeretet (karitász) jegyében él.
Ez a spiritualitás « prolongálja » a Megtestesülés valóságát világunkban; jelentős szerepe van civilizációnkban, különösen abban az emberképben amit megtestesítünk, jelesül a mindenkire érvényes emberi méltóság tekintetében.
Tehát a Vállalati Társadalmi Felelősségvállalás (CSR) igen nagy fontossággal bír, hiszen az embereket alapvetően érintő kérdésekkel foglalkozik, célul tűzve ki a vállalatok felelősségét két elsőrendűen lényeges antropológiai relációban : a természettel és a társadalomban élő emberekkel való kapcsolat kérdésében.
Elsősorban azt kívánjuk bemutani, hogy a Krisztussal való kapcsolatunk miképpen erősíti ezt a két más típusú kapcsolatot.
Ökológia
A Teremtéstörténet szerint, a keresztény vallásban a világ Isten adománya az egész emberiség számára.
Következésképpen a környezettel szembeni hozzáállásunkat a bizalom, a hála, a tisztelet és a felelősségteljes viselkedésnek kell meghatároznia.
Isten akarata a természetet az egész emberiség, kivétel nélkül minden embert szolgálatába állítja. Egyéb javak nem vehetik át Isten helyét az univerzumban.
Ez a fajta keresztény megközelítés élesen különbözik egyéb radikális vagy prométeuszi ökológiai szemlélettől.
Gazdaság
Eucharisztikus perspektívából, az emberi munka célja – legyen az kétkezi vagy intellektuális -, a kenyér, mint az élet szimbólumának előteremtése, minden ember számára.
Munkáján keresztül az ember nem csupán átalakítja az anyagi világot de a megtermelt és áruba bocsátott javakon keresztül saját magát is megosztja a többiekkel. Ilyenformán közösségre lép felebarátaival. Krisztushoz hasonlóan az élet kenyerévé válik, hogy Benne végül egy testet alkosson a többiekkel. Ennek az átváltozásnak felmérhetetlen morális következményei vannak (gondoljunk például az anyagi javak vagy a munkához való emberi jogok egyetemességére).
Társadalmi viszonyok
Tudjuk, hogy társadalmi viszonyaink általában az úr és rabszolga logika alapján működnek (Hegel, Marx, stb.).
De János Evangliumának 13. fejezetében Jézus az Isten fia felfedi előttünk, miképpen éli meg Ő társadalmi kapcsolatait. Tudja, hogy Ő az Úr mégis szabadon elfogadja/magáévá teszi a szolgáló szerepkörét tanítványai lábánál.
Ez az úr-rabszolga dialektika radikális felforgatását jelenti. Isten úgy szeret minden egyes embert, hogy a lábához telepszik, hogy így szolgálja a szabadságát.
Mindannyian adományokat kaptunk, nem azért, hogy uralkodjunk másokon, hanem hogy szolgáljuk őket. Az üzenet erőszak ellenessége beláthatatlanul mélységes.
Íme, ahogy a spiritualitás (Pneuma) bevilágítja a CSR három « P »-jét : Planet (bolygó), Profit (haszon), People (emberek). Hozzá kell tennünk, hogy a keresztény lelkiség, a remény és bizalom lelkületét közvetítve, új életet lehell ezekbe a társadalmi realitásokba, hiszen Urunk Jézus Krisztus föltámadt a halálból.
