A GAZDASÁGI ÉLET KERESZTÉNY SZEREPLŐINEK FELHÍVÁSA EURÓPA JÖVŐÉÉRT.
Mint a gazdasági életben keresztény vállalkozókként és üzletemberekként résztvevők Keresztény Értékmegőrző Egyesülete és az UNIAPAC (Union Internationale des Associations de Dirigeants Chrétiens = A Keresztény Vezetők Szervezeteinek Nemzetközi Uniója ) tagjaiként magyar és európai polgárokként, hisszük, hogy a CSR (Corporate Social Responsibility = Vállalati Társadalmi Felelősségvállalás) elvei értelmében sajátos felelősséggel bírunk társadalmi környezetünk iránt.
Ha az embert inkább célnak tekintjük s nem mint a maximális profit elérésének eszköze (szükséges de nem kizárólagos paraméter), ez kielégítőbb, más minőségű gazdasági fejlődést eredményezhet és mivel a fenntartható fejlődés a társadalmi jólét egyik legjobb garanciája, az egyes országok határain túl az egész emberiség életkörülményeit javíthatja.
1. Keresztény gyökerű történelmével, alkotásaival és sokszínűségével, Európának feladata hirdetni/hangoztatni a világnak alapvető (alapító) értékeit és meggyőződését, hogy a család az emberiség alapköve.
Tehát az európai keresztény gazdasági szereplők vállalják, hogy fáradhatatlanul keresik a rugalmas munkaszervezés új típusait, hogy azok a családok, akik gyermekeik nevelésével többet kívánnak foglalkozni és a családi munka- és felelősségmegosztásban az ideális arány kialakítására törekszenek, erre lehetőséget kaphassanak.
Tény, hogy a gyermekek nevelése, természetes adottságaik kibontakoztatása – úgyis, mint a gyermek életében az első felelős személyek- a családok feladata. Ezzel egy időben a társadalom feladata őrködni azon, hogy a különféle természettudományos és irodalmi tantárgyak oktatása ne csak valamiféle termelői tevékenységre, hanem az életre képezzen európai «polgártársakat ». A nevelés lényege nem csupán a technikai képességek fejlesztése, hanem a személyiség kibontakoztatása.
2. Az elmúlt századokhoz képest, az emberek egyik országból a másikba, egyik régióból a másikba történő rendkívüli helyváltoztatásai, merőben új irányzatokat és jellemzőket hoztak magukkal. Az európai népek és a közéjük érkezők, bízvást támaszkodhatnak a családra, mint alapvető értékre, elismerve/elfogadva, mint anyagi és lelki növekedésük igazi alapját.
Számos európai bevándorló maga is vállalkozó, ami lehetővé teszi, hogy párbeszédet kezdeményezzünk az üzleti etika közös szabályainak együtteséről.
Mivel az európai segítségnyújtás és együttműködés továbbra is nélkülözhetetlen Afrikának és természetesen a többi rászorulónak, Európának sajátságos felelőssége, hogy kidolgozza azt a külpolitikát, amelynek célja a kultúránk és civilizációnk bölcsőjének tekinthető kontinens borzalmas szenvedéseinek enyhítése, és amely kontinens egyben központi szerepet játszhatna Európa társadalmi és gazdasági fejlődésében.
3. A társadalmi és humanitárius segítségnyújtás parancsoló erejű a világ jövője szempontjából. A közjó keresését nemzetközi és regionális szervezetek segítik, amelyek kötelesek a család és más közösségek érdekeit védelmezni.
Az európai keresztény vállalkozók a szubszidiaritás (az az elv, mely szerint minden döntést és végrehajtást a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol a legnagyobb hozzáértéssel rendelkeznek) elvét alkalmazzák, amikor korrekt módon vezetik és sikeresen fejlesztik vállalkozásaikat - legyenek azok profitérdekeltek vagy sem-, adoptálva a közjót célzó hosszú távú stratégiákat. A fenti két kategóriába tartozó vállalkozások kölcsönös együttműködése nélkülözhetetlen az életminőséget és életszínvonalat javítani szándékozó konkrét kezdeményezések megvalósításához.
Mint keresztény vezetők és üzletemberek a mi felelősségünk, hogy az alkalmazott tudományos kutatást a társadalom igazi javának szolgálatába állítsuk, tiszteletben tartva a környezetet és az Istentől ajándékba kapott természeti erőforrásokat.
A gazdasági élet európai keresztény szereplői elkötelezik magukat, hogy elősegítik/támogatják a tudományos kutatók és a vállalkozók közös etikus felelősségén nyugvó, a világ különböző országaiban fenntartható gazdasági fejlődést.
Másképp fogalmazva: hit, tudomány, gazdaság és média párbeszédet kell kezdeniük és meg kell tanulniuk szót érteni egymással annak érdekében, hogy az emberi méltóságot részesítsék előnyben a nagy jövedelmezőséggel kecsegtető de az emberi létet veszélyeztető technológiai fejlesztésekkel szemben. Mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a kutatási és fejlesztési eredményeket a valóban emberi lét szolgálatába állítsák.
Napjainkban nők és férfiak milliói vannak megfosztva az emberi mivoltukból adódóan őket megillető méltó életkörülményektől. A hit, tudomány, gazdaság és média elsődleges feladata ezen nők és férfiak életének védelme és jobbá tétele, egy globális és közös felelősségű környezeti politikán keresztül.
Sürgető felhívást intézünk Európa összes gazdasági szereplőjéhez, tartozzanak bármely vallási felekezethez, hogy találkozzunk és nyissunk párbeszédet a fent idézett alapvető problémákról.
Közös igazodási pontok teszik lehetővé, hogy konkrét kezdeményezésekkel munkáljuk ki azt a gazdasági rendszert, amely az embert nem kihasználja, hanem felértékeli.
